Belgium - Brüsszel
Egyesült Királyság - London
Magyarország - Budapest
USA - New York
Dánia - Koppenhága
Ausztria - Bécs
Németország - München
Hollandia - Amszterdam

Teljes körű számviteli szolgáltatások

English

A számviteli törvény 2015. évi változásai

A számviteli beszámoló és a közbenső mérleg felhasználása a saját tőke alátámasztására

A társasági jog és egyéb jogterületetek hitelezővédelmi okokból kiemelt figyelmet szentelnek a megfelelő értékű saját tőke megtartására. Ha jogszabály (nemcsak a Polgári Törvénykönyv, hanem bármely más jogszabály is) a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembevételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. A módosító törvény alapján a legutolsó beszámolót vagy ha ilyen készült, a közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

A részvénytársaságon kívüli egyéb vállalkozónál a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a tulajdonosok által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a tulajdonosok a tőketartalékba kizárólag az alapítás vagy a tőkeemelés részeként, a jegyzett tőke emelésével egyidejűleg juttathatnak vagyont. A tőketartalékba történő tőkejuttatás önálló gazdasági eseményként nem értelmezhető.

Pótbefizetés

A pótbefizetés mint tulajdonosi befizetés a veszteségek fedezetét szolgálja a korlátolt felelősségű társaságokban (és a szövetkezetekben). Mivel a pótbefizetés nem végleges vagyoni hozzájárulás, ezért a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni. A Gt. a pótbefizetés teljesítését csak pénz formájában ismerte el. A Ptk. azonban úgy rendelkezik, hogy a pótbefizetés teljesíthető pénz formájában és nem pénzbeli hozzájárulás formájában egyaránt. A számviteli elszámolásokban a pótbefizetés teljesítése vagy a pótbefizetés visszafizetése kapcsán átadott eszközök kivezetése az értékesítés szabályai szerint történik:

  • ha a pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor az értékesítés során elszámolt követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni,
  • ha a pótbefizetés visszafizetése nem pénzeszközzel történik, akkor az értékesítés során elszámolt követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni.

A pótbefizetésként, illetve pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési értéke az eszköz taggyűlési határozatban meghatározott értéke.

Vagyoni betét

A Gt. hatályon kívül helyezésével megszűnt a betéti társaságok, közkereseti társaságok vagyoni betéteire vonatkozó megnevezés. A számviteli törvény a betéti társaságban, közkereseti társaságban fennálló vagyoni részesedésre „egyéb társasági részesedésként” hivatkozik.

Devizás könyvvezetés

A számviteli törvény számos helyen tartalmaz forintban kifejezett értékhatárokat bizonyos rendelkezések alkalmazásának feltételeként (például a beszámoló típusának megválasztása, konszolidált beszámoló összeállítása, könyvvizsgálati kötelezettség stb.). Ha a vállalkozó a beszámolóját nem forintban készíti el, hanem más pénznemben (a létesítő okiratban rögzített devizában), a számviteli törvényben forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni.

Év végi devizás átértékelés

A külföldi pénzértékre szóló eszközöket (valutapénztár, devizaszámla, követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír) és kötelezettségeket év végén át kell értékelni a mérlegfordulónapi árfolyamra, a különbözetet pedig nem realizált árfolyamkülönbözetként el kell számolni. A számviteli törvény módosítása egyértelműsíti, hogy az év végi átértékeléskor a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat és a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is figyelembe kell venni.

Késedelmi kamat

A módosító törvény a számviteli törvényben a passzív időbeli elhatárolások esetei közül hatályon kívül helyezte a késedelmi kamatra vonatkozó részt. Az indokolás szerint ugyanis a késedelmi kamatfizetési kötelezettség az új Ptk. szabályai alapján a késedelembe esés napján, a törvény erejénél fogva beáll. Ennek megfelelően a késedelmi kamatot a számviteli szabályok alapján nem lehet passzív időbeli elhatárolásként, csak kötelezettségként kimutatni. Ezen értelmezés szerint a késedelmi kamat miatti tartozást nem a jogosult felszólításakor kell kimutatni a könyvekben egyéb ráfordításként és kötelezettségként, hanem a késedelem bekövetkezésekor automatikusan.

Sérelemdíj

A Ptk. a nem vagyoni kártérítés helyett bevezeti a sérelemdíj fogalmát, amely a személyhez fűződő jogok megsértése esetén kiszabható polgári jogi szankció. A szabályozás újdonsága és egyben előnye, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének a bizonyítása nem szükséges. A kapott sérelemdíjak összegét az egyéb bevételek között kell elszámolni, a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó sérelemdíjak összegét pedig az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.

Külföldi útszakaszra jutó szállítási költség

Hatályon kívül helyezésre került az a számviteli szabály, miszerint a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költséget az exportértékesítés árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni. Így a hasonló költségtételeket a továbbiakban az általános szabályok szerint igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni. A változás következtében az érintett vállalkozások iparűzési adóalapja megnő.

Üzletág átruházása

Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az áfatörvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenértéket. A módosítás értelmében tehát a piaci érték felett megfizetett többletértéket az üzletág eladójánál értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni. Az üzletág vevője – a számviteli törvényben meghatározott feltételek esetén – ezt a többletértéket üzleti vagy cégértékként mutatja ki.

Utólag adott, kapott engedmény

Az áfatörvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény – fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett – összegét a jövőben egyéb bevételként kell elszámolni mint az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló utólag kapott (járó) engedményt. A közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény – levonható általános forgalmi adóval csökkentett – összege pedig egyéb ráfordításként jelenik meg az eredményben. Így a jövőben a közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott vagy kapott összeg nem minősül végleges pénzeszköz átadásnak.

Eszközök átsorolása

Ha egy adott eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni. Ekkor az eszközt át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé. A módosítás értelmében a befektetett és a forgóeszközök közötti átsorolások könyvviteli elszámolásának időpontja legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan történik.

Átalakulás

Az új Ptk. a korábbiakhoz képest eltérően definiálja az átalakulás egyes eseteit. Átalakulás alatt a jövőben kizárólag jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulását (társasági formaváltást) értjük, az átalakulás többé már nem jelent gyűjtőkategóriát. Az egyesülés két esete továbbra is az összeolvadás és beolvadás, a szétválás pedig különválás vagy kiválás lehet. A számviteli törvény fogalomhasználata ennek megfelelően módosításra került.

Ellenőrzés

A számviteli ellenőrzés során az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások kerülnek feltárásra, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak. A hibák és hibahatások fakadhatnak a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből. A szabályszöveg kiegészítése felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is. Azaz ha a lezárt üzleti év számviteli elszámolásai a szerződések, számviteli bizonylatok utólagos módosításai miatt kerülnek korrigálásra, az ellenőrzés számviteli módszertana szerint kell eljárni.

Pénzügyi lízing

Bár a lízingszerződés igen elterjedt pénzügyi konstrukció, e szerződés letisztult polgári jogi szabályozása az új Ptk. hatálybalépéséig hiányzott. Sajnálatos módon a Ptk. és a Hpt. szerinti pénzügyi lízing definíció nem azonos, így ez jelenleg jelentős jogalkalmazási problémákat vet fel. Az új Ptk. hatálybalépésétől a számviteli törvény először a Ptk. szerinti pénzügyi lízing fogalmat vette át. A számviteli törvény legutóbbi módosítása azonban úgy rendelkezik, hogy a számviteli elszámolásokban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés fogalmát kell követni.

(Forrás: www.ado.hu)