Egyesült Királyság - London
USA - New York
Ausztria - Bécs
Németország - München
Magyarország - Budapest
Hollandia - Amszterdam
Belgium - Brüsszel
Dánia - Koppenhága

Teljes körű számviteli szolgáltatások

English

Jelentős változások a számviteli törvényben 2016-tól

Szakmai körökben hosszabb idő óta köztudomású volt az új számviteli irányelvek megjelenése, melyre mi most ezúton hívjuk fel ügyfeleink és honlapunk felhasználói figyelmét. Az új előírások ugyanis a 2016. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra, összevont (konszolidált) éves beszámolóra kell először alkalmazni.

A változás többek között érinti a beszámoló (mérleg és eredménykimutatás) szerkezetének, az osztalékfizetés elszámolásának változását, valamint a rendkívüli bevételek és ráfordítások kategóriájának törlését, a kiegészítő mellékletben bemutatandó információk jellegét.

Néhány fontosabb változás részleteiben:

Mérleg és eredménykimutatás

Megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategória, az eredménykimutatás az adózott eredmény sorral fog zárulni. Kikerülnek az eredménykimutatásból a rendkívüli tételek, ugyanakkor változnak a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai is.

A tulajdonosi részesedések kapcsán új fogalmak kerülnek bevezetésre (kapcsolt vállalkozás, jelentős tulajdoni részesedéssel bíró vállalkozás és egyéb részesedéssel bíró vállalkozás), melyek következtében a befektetett pénzügyi eszközökön belül a részesedéseknél, a tartósan adott kölcsönöknél, a forgóeszközökön belül a követeléseknél és az értékpapíroknál a három új kategóriának megfelelően jelennek meg a mérlegben a mérlegtételek.

Osztalékfizetés elszámolásának változásai

Az osztalék abban az időszakban kerül elszámolásra, amikor azt jóváhagyták, ezért megszűnik a mérleg szerinti eredmény sor, vagyis az eredménykimutatás csak az adózott eredmény kimutatását fogja tartalmazni.

Lényeges változás, hogy az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, valamint a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Rendkívüli tételek

Az új számviteli előírások alapján törlésre kerülnek, ami azt jelenti, hogy átsorolásra kerülnek a tartalmuknak megfelelő egyéb, illetve a pénzügyi műveletek bevételei, ráfordításai eredménysorokba, és a továbbiakban az érintett gazdasági események tartalmuknak és jellegüknek itt kerülnek elszámolásra. Ennek következtében az eredménykimutatás adózás előtti eredmény sora meg fog egyezni a szokásos vállalkozási eredménnyel.

Jelentős tulajdoni részesedés?

Igen! A számviteli törvényben új fogalomként bekerült a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás fogalma, amely más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja. Az új fogalom következtében módosult a társult vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás fogalma is.

Üzleti vagy cégérték

Az új szabályozás szerint a jövőben már nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni – pozitív vagy negatív vonatkozásban sem – az olyan esetekben, amikor egy társaság egy másik társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjainak (részesedés) megvásárlása során minősített többséget biztosító befolyást szerez. Változott a részesedés bekerülési értéke is, átmeneti szabályként az eddig kimutatott, részesedéshez kapcsolódó üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékével a hozzá kapcsolódó részesedés 2016. évi nyitó értékét kell módosítani.

Egyszerűsített éves beszámoló – kedvező értékhatár-módosítás a kisebb társaságok részére

Az uniós irányelvekkel összhangban a vállalkozások adminisztrációs terhei csökkennek, mégpedig az éves beszámoló készítésére kötelezettek értékhatárainak jelentős emelkedésével. 2016-tól mindazon kettős könyvvitelt vezető vállalkozó készíthet egyszerűsített éves beszámolót, akinek két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármely kettő nem haladja meg a következő határértékeket: a) mérlegfőösszeg az 1.200 millió forintot,(2015-ben még 500 millió forint volt); b) az éves nettó árbevétel a 2.400 millió forintot (1 milliárd forint idén); c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt (maradt ugyanannyi).

Új adattartalom a kiegészítő mellékletben

A mérleghez és eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat és magyarázatokat olyan sorrendben kell bemutatni, ahogy ezen tételek az előbbiekben szerepelnek.

Új adattartalom megjelentetése a következők vonatkozásában:

  • a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek és kiadások összegét, azok jellegét

  • az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot

  • befektetett pénzügyi eszközöknél, ha bekerülési értéken értékelték, annak bizonyítékát, hogy legalább a könyv szerinti érték meg fog térülni

  • tárgyévi munkavállalók bérjárulékait is be kell mutatni állománycsoportonként

  • jelentős összegű egyéb bevételek és ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításainak társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását (egyszerűsített éves beszámolóban viszont elég a munkavállalók átlagos statisztikai létszámát szerepeltetni)

  • az eredménykimutatásban az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek tételeiből a kapcsolt vállalkozásokkal (ezen belül az anya- és leányvállalattal) elszámolt összegeket

  • összeghatár megjelölése nélkül mindazon tételeket, melyek tőkeműveletekhez, illetve átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak

  • értékpapírtípusonként azok állománycsökkenésénél az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit

  • az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit jogcímenként részletezni szükséges.